A MetroPole egy újonnan alakult rúdtánc és légtorna stúdió, de a trénerek mögött már több éves szakmai tapasztalat van. Sokáig fontolgattuk, hogy létre kellene hozni egy olyan helyet, ahol a hozzánk látogatók egyszerre kapcsolódhatnak ki és töltődhetnek fel, mindezt családias közösségben, hozzáadva egyéni stílusukat az órákhoz. Ezen az elven született meg a MetroPole ötlete. Valljuk, hogy minden tanítványunk ugyanolyan fontos számunkra, ezért a személyes fejlődés miatt óráink limitáltak: rúdtánc óráinkon egyszerre maximum 6, légtorna edzéseinken pedig maximum 8 fő tud részt venni.

Ha még nem próbáltad, de kacérkodtál a gondolattal, jó helyen vagy. A rúd és a légtorna életforma. Megtanít elfogadni, szeretni magadban a nőt, és kiképez amazonná, hogy legyőzz minden akadályt az életben. Ez a mi filozófiánk. Megmutatni, támogatni, és győzelemre vinni. Mottó: szeretettel, odafigyeléssel, és akarással bármire képes vagy! Várunk mindenkit szeretettel 0-100 évesig az Oktogontól nem messze, a körúton lévő MetroPole-ba!

Orsi

Pál Orsolya vagyok, a Szegedi Tudományegyetem Történelem szakán végeztem, ahol a könyvtárban üldögélés mellett a kedvenc időtöltésem, vagy mondhatjuk ,,sportom” a 3 tusa volt (1: futás le a kocsmába, 2: félkarú söröskorsó emelés és 3: cammogás haza). Soha semmilyen sport nem érdekelt, a kötelező testnevelés órákat is csak próbáltam túlélni – hiszen mindig súlyproblémáim voltak - az egyetemi évek után pedig az ülőmunka megpecsételte a sorsomat. 2015 márciusában döntöttem úgy, hogy változtatnom kell az életemen, hiszen még 30 évesen sem késő. ​Olyan mozgásformát kerestem, ami leköti az érdeklődésemet, növeli az önbizalmam és erősít és nem utolsó sorban segít ledolgozni a súlyfelesleget. Így találtam rá a rúdtánc- fitnesszre és 2015 áprilisában - minden bátorságomat összeszedve – kezdtem el rúdtáncolni. Még most is emlékszem a mellettem kitartóan küzdő, zúzódásokkal tarkított mosolygós lány szavaira: ,,Nyugi, csak az elején rossz, a harmadik alkalom után már jobb lesz!” Szóval megvettem az első bérletem… Ha őszinte akarok lenni nem a harmadik alkalom után lett jobb, de mivel semmilyen sport múlttal nem rendelkezem és jelentős súlyfelesleggel léptem először be a terembe a többiek közé, még a bemelegítésnél is gondjaim akadtak. Nem nevezném magam egyszerű esetnek, hiszen az idő előrehaladtával PCO, IR(inzulinrezisztencia), majd pajzsmirigy autoimmun betegséggel diagnosztizáltak, de szerencsére ezek miatt a betegségek miatt sem kellett lemondanom arról, hogy űzzem, majd később tanítsam is ezt a sportot. Természetesen ez csak úgy lehetséges, hogy életmódot váltottam és ezzel együtt egy diétát is kialakítottam magamnak. ​A rúdtánc- fitnessz olyan sport, ahol folyamatosan és fokozatosan fejlődhetsz, változatos, így nem tudod megunni. Hétről hétre látni fogod magadon a fejlődés jeleit, hogy egyre ügyesebb, erősebb és magabiztosabb vagy! Mert én is ezt éreztem és érzem minden egyes nap! Célom az, hogy legjobb tudásom szerint átadjam mindazt, amit tanultam. Szeretném, ha ti is átéreznétek azt, amit én és az óra végén mindenki elmondhassa majd: Igen, megcsináltam!

Szylu

Banyár „Szylu” Szilvia vagyok, a MetroPole trénerei közül valószínűleg az egyedüli, akinek ha 2014 előtt valaki azt mondta volna, hogy majd sporttal fog foglalkozni, akkor hangos kacagásban tör ki. Annyira messze állt tőlem bárminemű sport, hogy a főiskolán a tesi aláírást szerintem csak a két szép szememért kaptam meg, nem azért, amit felmérő címszó alatt véghez vittem.
Általános iskolás és gimis koromban még fogékonyabb voltam a sportokra, sok mindent kipróbáltam – foci, kézilabda, röplabda, felemás korlát stb. –, de egy idő után egyik sem tudott már pluszt adni, meguntam őket.
A főiskolát a BGF-en végeztem el, a mesterképzést pedig a BME-n, de mindkét suliban kommunikáció és média szakot választottam magamnak, a sportot pedig teljesen száműztem a mindennapjaimból.
Rengeteg dolog történt velem 2014-ben, ami egyre csak motivált arra, hogy szégyenlősségemet otthon hagyva trikót, rövid nadrágot és lábszármelegítőt húzzak és szembe nézzek saját magammal a tükörben. Az első rúdtánc órámon pedig megtörtént az, ami kevésszer fordult elő eddig: szerelembe estem legelső tapintásra és szinte számoltam a napokat edzéstől edzésig, amikor is újra a stúdióban lehettem.
Tanítványaimnak próbálom átadni és megtanítani mindazt, amit elsajátítottam, vagyis hogy a rúdtánchoz négy alapvető dolog kell: türelem, tisztelet, alázat és elfogadás. Türelem, hiszen egyik óráról a másikra fogsz fejlődni, gyarapodni és nem szabad elkapkodni a dolgokat, sem pedig siettetni. Tisztelet és alázat eziránt a sport iránt, mert ha azt hiszed, hogy ez egy könnyű és veszélytelen mozgásforma, akkor csúnyán megütheted magad – szó szerint. És végül, de nem utolsó sorban: elfogadni azt, aki vagy, ahonnan indulni fogsz a legelső órádon és büszkének lenni arra, akivé majd ez a sport változtat. Mert nem csak a testedet, a lelkedet, de a gondolkodásodat is átformálja, felszabadultabbá, nyitottabbá teszi.

Dóri

Sziasztok!

Frech Dóri vagyok és biológia-angol tanári szakon tanulok az ELTE-n. Emellett idén úgy döntöttem, hogy az oktatást más területen is kipróbálnám: rúdsport instruktorként.

 

A polefitnessel 2014-ben ismerkedtem meg és azóta szerelmese vagyok. A sport mindig az életem szerves része volt, 10 évig karatéztam versenyszerűen, majd pedig a rugby fogott meg, amit szintén versenyszerűen 2 évig űztem az esztergomi csapatban, de sajnos térdsérülés miatt el kellett búcsúznom tőle.

 

Ezután nem sikerült hosszabb ideig olyan sportot találnom, ami kellőképpen lekötött volna. Ekkor találkoztam a rúdsporttal, ami rögtön segített új célokat és álmokat magam elé állítani, és azóta is ezt az utat követem.

Fruzsi

Fejes Fruzsi vagyok immáron 20 éve táncolok és 10 éve versenyzem vagy oktatok a show tánc világában. 6 évesen kezdtem táncolni néptáncot, majd jazz balettot mígnem bekerültem a Madách Musicalbe Sárközi Gyula kezei alá. A versenyzést Szathmáry Mariettánál kezdtem Debrecenben, ahol többszörös Magyar Bajnok lehettem show és jazz kategóriákban, formációban és kis csoportban is. Majd felvételiztem a Magyar Táncművészeti Egyetem Divattánc szakára ahova második nekifutásra fel is vettek.

Még 18 évesen az iskola mellett kezdtem el segédedzőként tanítani és akkor döntöttem el, hogy tanár leszek. Szerencsémre a főiskola befejezése után elmondhatom magamról, hogy tanárként dolgozom,csupa tehetséges gyereket oktatva.

És 2 éve megismerkedtem a karika csodálatos világával. Azonnal új kihívást láttam benne és megszerettem. 🙂

Tanulmányaim:

  • 2013-2016 : Magyar Táncművészeti Egyetem- Táncos és próbavezető szak; Divattánc szakirány (diploma megszerzése)

  • 2016 Január: Modern tánc bírói képzés- Ritmuscsapatok Országos Táncversenye szervezésében

  • 2016 Október: Bosu Instruktor Complete workout system

  • 2017 Február: Werk Akadémia Táncművész manager szakirány-sikeres vizsgatétel

 

Légtorna versenyek: 

Magyar rúdsport Bajnokság ( IPSF) 2019. Április 27. Profi karika egyéni 7. helyezett

V. Hajnal Mozgástér Országos Légtáncverseny 2019. November 30. Amatör karika egyéni 2. helyezett

Piros

Sziasztok, Pöröntő Piroska vagyok, a MetroPole Stúdió egyik trénere. 

Jómagam 2015-ben váltam a rúdtánc rabjává, amit 2018-ban kezdtem el oktatni. Amikor először kipróbáltam, már tudtam, hogy egyszer én is tanítani szeretném ezt a gyönyörű mozgásformát. Magával ragadott a könnyed elegancia, mely mögött roppant erő rejlik. 

2017-ben elvégeztem egy fitness instruktori képzést, hogy szenvedélyem szakmai tudással ötvözve adhassam át. A rúdtánc alázatra és kitartásra tanít, kívül-belül erősít.


Szeretettel várlak Titeket jó hangulatú óráimon, hogy még többeteket tehessek e sport szerelmesévé. ❤️ 

Vivi

Pintér Vivi vagyok, jelenleg a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen tanulok műszaki menedzsernek.

 

Körülbelül 10 éves lehettem, amikor egy tehetségkutató műsorban először találkoztam ezzel a sporttal és már akkor éreztem, hogy ezt nekem találták ki. A tornaórákon is a szer és a talajtorna volt a kedvencem. Mindig sportoltam valamit, jártam hip-hopra, röplabdáztam, kipróbáltam a jógát és hastáncoltam is, de valahogy egy idő után semmi sem tudott lekötni igazán. 

Ahogy gimnáziumba kerültem, csökkent a lelkesedésem is, fél évig csak a heti 5 tesire jártam. Majd anyukám megelégelte ezt: „Most már kezdjél magaddal valamit”. Erre én azt mondtam neki, hogy rendben, rúdtáncolni szeretnék. Azt hittem majd ezután békén hagy, de nem így történt, rábólintott és mondta, hogy keressek egy edzőtermet magamnak. 

Így kezdtem el 2014 tavaszán rúdtáncolni Gödöllőn és megtörtént a csoda, végre valamit nem untam meg. A rúd azóta is az egyik legnagyobb szenvedélyem. Mindig lehet benne tovább fejlődni, motivál és segít a mindennapi stressz legyőzésében. Valamint egészségügyileg is rendkívül hasznos. Mitrális billentyű prolapsussal születtem, nem bírtam a futást az iskolában, majd a számítógép előtt görnyedve a gerincem is elferdült. Két évvel a rúdtánc elkezdése után mentem szűrővizsgálatra, a doktor nem hitt a szemének, azt mondta: „Nem tudom mit csinál, de ne hagyja abba!” Nem is hagytam azóta sem. 😊

Egy éve a duó versenyzés is az életem részét képezi, amit szintén imádok. Találkozhattok velem rudas órákon és nyújtáson is. 

Metropole dance and aerial studio
poledance